Jogszabályi háttér
Az energetikai tanúsítvánnyal két alapvető jogszabály foglalkozik:
1997. évi 78. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
Az energetikai tanúsítvány alapvetően építéshatósági eljárás eredménye; elkészítése a beruházások átadási-átvételi eljárásának részét képezi (használatbavételi engedély); elmaradását mulasztási bírsággal sújthatják a 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet 38. paragrafusa szerint[2].
A szabályozás célja
Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a lakások, közintézmények energiahatékonyságával, és ezért az energetikai tanúsítvány bevezetését minden tagország számára kötelezővé tette. 2002-ben direktívában (Energy Performance of Building Directive)[3] írta elő, hogy az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében magasabb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni a lakásoknak és a közintézményeknek. A szabályozás célul tűzte ki, hogy minden tagországban viszonylag rövid időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása. Célul tűzte ki, hogy 2020-ra az új épületek csak 0. energiásak legyenek.
A rendelet hatálya
A tanúsítást minden olyan épületre el kell végezni, amelyben az előírt lég- ill. komfortállapot fenntartásához energia felhasználása szükséges, illetve a rendelet hatálya alá tartozó alábbi feltételek megléte:
176/2008.(VI.30.)korm. rendelet 1.§ (3)bekezdése szerint
új épület építése;
meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
– ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
– bérbeadása;
500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület
esetén. [4]
